Térérzés

2016-11-22

Mi az, hogy kreatív iroda?

by Zsuzsa Révész / Környezetpszichológia

A kreatív iroda(i környezet) manapság igen trendi marketing eszköz az ügyfél és munkaerő toborzásban, de tudjuk-e valójában, hogy mit jelent? Ahhoz, hogy erről beszélni tudjunk, tisztázni szükséges, hogy kinek és milyen szempontból kreatív? Ha az alkotók munkáját nézzük, akkor kreatív termékként értelmezhetünk egy teret, egy irodát, ami trendi lehet és a trendiségből adódóan akár vonzó is. Vagy nem. Igen ritkán fordul elő, hogy az iroda tulajdonos vagy működtető csak úgy kreatív irodát, munkahelyet akar létrehozni. A cél az szokott lenni, hogy a benne dolgozó emberek “termelékenységét”, pszichológiai fogalmakkal motivációit, elégedettségét, kreativitását, kommunikációit, kontroll érzetét javítsuk. Honnan tudhatjuk, hogy milyen a kreativitást segítő tér?

fun-office-offices-design-furniture-san-diego-california-crawford-and-company-allsteelAzt gondoljuk, hogy trendi csúszdával összekötött 2 irodaszint vonzó az alkalmazott számára, de egy ad hoc felmérésben 30 emberből háromnak volt szimpatikus, három egyértelműen elutasította, míg a többi tartózkodott a válaszadásban (nem a mellékelt kép került tesztelésre). A kutatási eredmények alapján vannak olyan emberek, akikre egy teljesen letisztult, kreatív ötletektől mentes tér hat pozitívan, míg vannak olyan emberek, akik inspiráló tárgyak között tudnak további kreatív termékeket létrehozni. Az utóbbi években sok más szempont alapján közelítették meg a kreativitást elősegítő tér témát. Ezek közül a szempontok közül választottunk egyet kolléganőimmel a bemutatásra.

A MUNKAHELYI KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA A KREATIVITÁS FOLYAMATÁNAK TÜKRÉBEN

Manapság a munkahelyek és a munkával töltött idő elég változatos képet mutat, egyre jobban összemosódik. Mindannyiunk dolgozik valahol: otthon, szállodában, tengerparton, de mindenki, előbb vagy utóbb visszatér a munkahelyére. Melyek azok az optimális jellemzői egy munkahelynek, ahol kreatív emberek dolgoznak? Milyen hatást gyakorolnak a hangok, fények, a többi ember és a tárgyak? Mi a fontosabb a tér nagysága, vagy a szervezettsége? Nem is olyan régen, az irodák célja a teljes munkaidőben dolgozó alkalmazottak és munkatermelékenységük ellenőrzésére volt a komfort és a munkahely élhetőségének figyelembevétele nélkül.

creative-office-interior-design-ideas-creative-office-design-ideas-home-interior-design-home-design

A környezet hatása az emberre

A térről szerzett tudományos tudás a mindennapi ember számára is válaszokat adott és ad nagyon sok társadalmi folyamatra, kérdésre. Magyarországon a sojai térbeli fordulat közvetítésével először és elsőként […] a társadalomtudományok fedezték fel azt, hogy minden folyamat, minden cselekvés és történés a térben van. A tér megélése jóval többet jelent a lépésről lépésre változó perspektívák sorozatánál: a percepció és az adott helyhez kapcsolódó koncepciók (azaz esetleges személyes élményeink, emlékeink, a hely imázsa, a történelem rétegei stb.) mellett magában foglalja a csak akkor és ott érezhető illatokat, a fényviszonyokat és hangokat, az időjárást, aktuális hangulatunkat stb., azaz a megélt tér, az „itt és most”, az adott pillanatban a szubjektum számára megtapasztalható valóságot (Dúll, 2014). Az emberek soha nincsenek (épített és/vagy természeti és/vagy virtuális) környezet nélkül, pozíciójuk a térben nem véletlenszerű, hanem pszichológiai törvényszerűségek, folyamatok által meghatározott. A környezet pedig a pszichológia szempontjából nem értelmezhető a róla gondolkodó, hozzá viszonyuló, benne viselkedő ember nélkül. Ahhoz, hogy megértsük a személyek (egyének és csoportok) közötti kommunikációt, az emberek közötti interakció közegét, a teret is elemeznünk szükséges. Dúll (2015) szerint az emberek nem különálló ingereket, hanem ingerek értelmes mintázatait észlelik környezetükben és a szociofizikai terek/tárgyak mérete, színe, struktúrája stb. gyakran önkéntelenül tereli, irányítja, meghatározza a használók viselkedését, ami környezeti szuggesztió. A fizikai környezet sok esetben közvetlen hatást gyakorol az észlelés, a gondolkodás, a kreativitás vagy a személyiség fejlődésére, és fontos közeg a társas életben is (Dúll, 2009). Jelen munkánkban a környezeti szuggesztiók kreativitásra gyakorolt hatását foglaljuk össze néhány tanulmány tükrében.

A kreativitás folyamata

missing-links-1Ahhoz, hogy vizsgálni tudjuk, ismernünk szükséges a kreatív tevékenység folyamatát, melyet Wallas (Runco, 2007) négy szakaszra különített el. Az „előkészítés” során tudatosul a probléma és a hozzá kapcsolódó információk és adatok keresése történik, melyeket átgondoljuk, rendszerezzük, és általuk következtetéseket vonunk le. A „lappangás” során feszültség keletkezik, a problémamegoldás várakozó fázisban van, amikor nincs több információ. Ennek időtartama változó, függ a probléma jellegétől. A „megvilágosodás” során a megoldás hirtelen bevillan, ezt aha-élménynek is hívjuk. A „végrehajtás” szakaszban az ötlet megvizsgáljuk, igazolás vagy cáfolás a feladat.

A tér hatása a kreatív folyamatra

Egy munkahelyi szervezetben a dolgozóknak tudniuk szükséges, hogy hol találják az első szakaszban szükséges információkat, ez megkönnyíti a tájékozódást, az adatgyűjtést. Az adatok tárgyként értelmezhetőek, míg elérhetőségük a helyszínt határozza meg. Egyetértés van a környezetpszichológusok között abban, hogy helykötődés azért alakul ki, mert a hely (tehát az interpretált, jelentésteli tér) lehetővé teszi a cselekvési kontroll, a kreativitás és a hozzáértés megnyilvánulását, de a helyhez való kötődés nem feltétlenül tudatos. Az információ gyűjtés fázisában tehát fontos, hogy a tudás pl. publikációk, levelezés, projekt összefoglalók, statisztikák, könyvek, tanulmányok formájában mindenki számára elérhető legyen.

50ca7jn36qA kutatások alapján a lágy, puha környezetben az emberek jól érezik magukat, esztétikusnak, kellemesnek találják, s a teljesítmény egyik összetevője, a kreativitás javul. A puhaságot fokozza a környezeti elemek típusa, elhelyezése (szőnyeg, kárpitok, párnák, a padok körben való elhelyezése, meleg fények stb.) és tulajdonságaik pl. a színek és a formák (Dúll, 2009).

A tárgyi formában fellelhető információn kívül a más személyektől beszerzett információk megosztásának lehetőségét is biztosítani szükséges. A fiatal, sikeres cégekben általában megtalálható a közösség érzése. Növekednek, energizáltak, elkötelezettek az embereik iránt, olyanok, mint egy család. A közösség, melyben tehetséges emberek lojálisak a másikhoz és azok munkájához, mindenki érzi, hogy része valami különlegesnek, szenvedélyük és eredményeik mágnessé teszik a céget a frissen iskolából vagy más helyekről érkező szintén tehetséges embereknek. A közösség a munkánk, kollégáink, földrajzi és egyéb helyünk a világban, a világ iránti törődés. Cserébe inspirálódunk ebből a törődésből. Ahhoz, hogy egy ilyen légkört teremtsünk és segítsük a közösség maradványainak felvirágzását egy robosztus, ellenállhatatlan kultúra szükséges. Az embereknek tudniuk kell, miről is szól az egész hely. Mindenki tudja a Google-nál, hogy a küldetésük, hogy „a világ információit rendszerezzék és tegyék egyetemlegesen elérhetővé és hasznossá”. A szervezetek akkor működnek a legjobban, ha elkötelezett emberek együttműködési kapcsolatokban dolgoznak együtt tiszteletre alapozva (Mintzberg, 2009).

A kollaboráció segítése a térrendezéssel

Egy tanulmány (Congdon, Flynn és Redman, 2014) szerint a kollaboráció természetes ritmusa, hogy az embereknek egyedül vagy párban kell ötletelni és információt feldolgozni. Majd összeül a csapat és építkezik ezen ötletekre, vagy kifejleszt egy megosztott nézőpontot. Aztán újra szétoszlanak, hogy megtegyék a következő lépést. Minél több kollaborációt igényel a feladat, annál több egyénnek van szüksége egyedüli időre a feltöltődéshez, gondolkodáshoz. A cégek évtizedek óta próbáltak egyensúlyt találni a nyitott és zárt irodák között annak érdekében, hogy az információs kontroll és a stimulációs kontroll a kollaboráció folyamatát elősegítse. A kihívás a megfelelő egyensúly megtalálása a szociális és privát helységek között.

iprospect_office_interior_vlk_architects_afflante_com_5

Egy másik tanulmány (Fayard és Weeks, 2011) szerint van némi bizonyíték arra, hogy a fizikai korlátok eltávolítása és az emberek közelebb hozatala egymáshoz segíti a hétköznapi interakciókat, de kb. ugyanilyen mennyiségű ellenbizonyíték is van melyek szerint a nyitott terek csökkentik a privátszférát, és nemhogy segítenék az interakciókat, de kiölik az azutáni vágyat az emberekből. Nyitott térben attól félnek, hogy megzavarhatják vagy kihallgathatják őket, ezért felületesebb és rövidebb beszélgetéseket tartanak, mint egyébként tennék. Amerikai, európai és ázsiai tanulmányok szerint a tér 3 fizikai és társadalmi aspektusú dimenziójának egyensúlya határozza meg az informális beszélgetések meg vagy meg nem történését. Ez a három aspektus a közelség, a privátszféra és az engedély.

classy-design-modern-home-office-ideas-feature-white-orange-colors-appealing-come-with-rectangle-shpe-wooden-desk-and-black-wheeled_creative-office-design_office_office-building-design-dental-ideas-laA leghatékonyabb terek közelebb hozzák az embereket a korlátok eltávolításával, miközben mégis elengedő magánszférát biztosítanak, hogy az emberek ne féljenek a megzavarástól vagy megfeleléstől. Ráadásul ezek megerősítik a szabad összegyűléseket és beszélgetéseket. Ezen felfedezett követelmények ugyanúgy működnek virtuális terekben is, mint a fizikaiakban, azonban virtuális megvalósításaik különbözőek lehetnek. Mindkét beállításban az egyensúly nem megfelelő megtalálása egy jó szándékú kreatív kollaborációra serkentő törekvés frusztráló tanórává válik akaratlan következményekkel.

  • A közelség tulajdonságai: Még ha ugyanazon épületben is voltak, az eltérő szinten dolgozó kutatók szinte soha nem folytattak informális interakciót. A „közelség”, mint kifejezés ugyanúgy függ azon közlekedési mintákon, melyet a társadalmi és pszichológiai aspektusok is formálnak. Sőt, gyakran a fizikai központúság kevésbé fontos, mint a funkcionális központúság – közelség a bejáratokhoz, pihenőkhöz, lépcsőházhoz, liftekhez, fénymásolókhoz, kávéfőzőkhöz, vízadagolóhoz.
  • A privátszféra fontossága: A magánszféra javítható amennyiben látható, ki közeledik, nem látható az, akivel beszélgetünk, nem hallható, amit beszélgetünk.
  • Az engedély ereje: Egy irodában az emberek általában az olyan tereket tekintik kényelmesnek, természetes társalgó helynek, ha a cégkultúra a management által erősítve annak jelöli ki azt a teret.

A cél a 3 aspektust (közelség, privátszféra, engedély) egyensúlyra törekvő dizájnolása.

A virtuális terekben történő kommunikáció

Kreatívan gondolkodva kell okokat találni a 3 aspektusra és hogy azokat hogyan lehet átfordítani a virtuális világba. A kutatók (Fayard és Weeks, 2011) szerint 2 vagy 3 körülmény szükséges: a virtuális térben lévő más emberek magas szintű érzékelése; az önként vállalt belemerülés okainak összegyűjtése; bizonyos esetekben szabályok a részvételre. A fizikai munkahely esetében, mely stimulálja az interakciókat a dolgozóknak periferális tudatossága van a többiekről, egy érzés, hogy a kollégák ott vannak és elérhetőek. A virtuális tereknek ugyanezt kellene éreztetni. A tanulmányuk felfedezése szerint, ha egy munkatárs eléréséhez egy kattintásnál több kell, az informális beszélgetés nem történik meg.

Magánszféra a kultúrák között és a szervezeti kultúrában

Miközben a szükség a magánszférára egyetemleges, ennek megtapasztalási módja változik kultúránként. Kínában nem értékelik olyan magasan az egyéni teret, mint a nyugati kultúrában. A kínaiak legjobban az információ kontrolltól aggódnak; a nyugati kultúrákban a stimuláció kontroll van a középpontban. Európában (Hollandia kivételével) voltak a legelégedetlenebbek a magánszféra kontrollálási képesség miatt, valamint itt voltak a legkevésbé elégedettek összességében a munkakörnyezettel (Congdon, Flynn és Redman, 2014).

 zappallas_07_main

A helyi kultúra mellett a szervezeti kultúra, a feladatok típusa, kedv, személyiség mind formálják, hogy mennyi privát térre van szüksége a személynek. Pl. az introvertáltak olyan helyeket keresnek, ahol a legtöbb kontrolljuk van a stimulációra. A kutatás rámutatott, hogy 5 magánszféra stratégiát használnak az emberek, néha tudat alatt, hogy kontrollálják a stimulációt és az információt: stratégiai anonimitás, szelektív expozíció, behelyezett bizalom, szándékos védekezés és szándékos magány (Congdon, Flynn és Redman, 2014).

Szervezési stratégiák a magánszférára

A tanulmány (Congdon, Flynn és Redman, 2014) további következtetése, hogy a szervezetek egyre jobban megértik a munkahelyi magánszféra szükségét, fel kell ismerniük, hogy az nem összeférhetetlen a kollaborációval. A magánszféra javításával gazdagítani és erősíteni lehet a kollaborációs feladatokat. A kutatók 4 hatékony opciót mutattak be:

emea-engineering-hub-zurich-camenzind-evolution-1

  1. A szervezetek megalkothatnak olyan szabályokat, melyek a magánszférára vonatkozó elfogadható viselkedéseket fogalmazzák meg.
  2. Jelzések. Hasonlóak a protokollokhoz, azonban ahelyett, hogy ezek megalkotottak lennének a cégeken belül, inkább az alkalmazottak adoptálják a magánszférájuk kommunikálása céljából.
  3. A vezetőknek világossá kell tenni, hogy az alkalmazottaknak tisztelettel kell lenni a magánszféra iránt a nyitott terekben és támogatni az egyének törekvéseit információ és stimuláció kontrolljukban.
  4. Stratégiai tértervezés. Két elsődleges design megközelítés létezik a magánszféra szükségének fizikai munkatérbe integrálásához: az elosztott modell (együtt vannak a terek) és a zóna modell (szeparált terek).

 A terek ökoszisztémája

Bizonyos helyzetekben az embereknek szüksége van zár helyek rendszeres használatára. Ennek azonban nem hierarchia alapúnak, hanem szükség alapúnak kell lennie. Az „árnyékolt” terek használhatóak arra, hogy elegendő privát teret biztosítsanak bizonyos feladatok számára. A sikeres munkakörnyezetek kulcsa az egyének támogatása azzal, hogy opciókat biztosítunk a munkakörnyezetük kontrolljára. Amikor választási lehetőségük van, nagyobb kapacitásuk marad energizálódni és ötletelni, feltöltődni. Biztosítva a képességet, hogy könnyű váltogatni a csapattal és a magukkal töltött időben, a térben ritmust teremtünk, mely elengedhetetlen egy modern cégben.

imagethumb-1

Összefoglalva tehát 4 szempont alapján segíthetjük a szervezetekben a kreatív munkát a kreativitás folyamatának tükrében:

  1. Kommunikáció szempontjából fizikai adottságként, amely megkönnyíti a kommunikációt, ötletek, gondolatok megosztását segíti elő, valamint a kollégák közötti ismerkedés fejlődését.
  2. Flexibilitás szempontjából a térbeli eszközökkel, melyek képesek elősegíteni a változatos munkát, (amely lehet egyéni, kiscsoportos, vagy akár általános megbeszélések stb.) és a kreatív munka különböző fázisait (pontosítás, tervezés, kivitelezés). Az emberek értékelik a lehetőséget, hogy igényeik szerint alakíthatják munkakörnyezetüket, aszerint, hogy párbeszédet, konfrontációt, nyugalmat vagy koncentrációt igényelnek.
  3. Pszichológiai tér szempontjából a személyre szabott terekkel, (helytől, kultúrától és egyéntől függően) ahol az emberek jól érzik magukat, biztonságot és szabadságot érezhetnek. Az a lehetőség, hogy egyénileg lehessen módosítani a fény és hangerőt, ösztönzően hat a kreatív személyekre. Az introvertált és extrovertált emberekre eltérő módon hatnak a környezeti ingerek (fény, szín, háttér, zene) a kreatív munkában.
  4. imagethumbAz „out of boksz” hely olyan kültéri „más” hely, ahol sétálni, pihenni és relaxálni lehet, ahol a dolgozók megihatnak és szórakozhatnak együtt (pin-pong, billiard) és inspirálják egymást.

Az utóbbi években a kutatók és a vállalatok felismerték, hogy ahelyett, hogy az üzleti folyamatokat igazítanák merev fizikai környezetbe, sokkal produktívabb olyan munkakörnyezetet teremteni, melyek képesek hatékonyabbá tenni a dolgozók tudását, ezáltal növelve a dolgozók kreativitásának kibontakozását.

 

 Felhasznált irodalom:

Fayard, A. L., Weeks, J. (2011). Who moved my cube? Harward business review Retrieved from:  https://hbr.org/2011/07/who-moved-my-cube

Congdon, C., Flynn, D., Redman, M. (2014). Balancing „We” and „Me” the best collaborative spaces also support solitude. Harward business review Retrieved from: https://hbr.org/2014/10/balancing-we-and-me-the-best-collaborative-spaces-also-support-solitude

Dúll A. (2009). A környezetpszichológia alapkérdései. Budapest: L’Harmattan Kiadó.

Dúll A. (2014). Tér-rétegek. Budapest: L’Harmattan Kiadó.

Dúll A. (2015). Rábeszélőtér. Budapest: L’Harmattan Kiadó.

Mintzberg, H. (2009). Rebuilding companies as communities. Harward business review Retrieved from: https://hbr.org/2009/07/rebuilding-companies-as-communities

Runco, M. A. (2007). Creativity Theories and Themes: Research, Development and Practice. Elsevier.

A forrásanyagok összerendezésében közreműködtek:

Darányi Gertrúd

Németh Bianka

Révész Zsuzsa

Tags: , , , ,