Részt vettem Dr. Vass Zoltán (Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető egyetemi tanár) egyik előadásán, mert kíváncsi voltam, hogy a projekciós ház rajz és saját ház témában milyen megközelítést alkalmaz.
A vizualizációs-relaxációs technikákban az átélő vezetett instrukciókkal elképzel egy házat, aminek jelentését aztán megbeszéljük. A művészetterápiás technikaként alkalmazott elképzelt ház rajzában magát a rajzot elemezzük, aminek nem kell művészinek lennie. Bár van olyan művész, aki kifejezetten csak házakat fest, melyek belső tartalmainak a képi megnyilvánulásai. Néhol azt írják Jacek Yerka-ról, hogy szokatlan álomvilág tájképeket ábrázol, ám ez nem álomvilág, hanem belső világának képi reprezentációja. Aki nem fest ilyen képeket, az a lakásában, környezetében valósítja meg ugyanezt egyéb vizuális elemekkel.
Nagyon vártam, hogy végre eljussunk az előadáson a saját lakás elemzéséig, és reméltem, hogy esetleg számomra eddig ismeretlen szakirodalmat is kapok ajánlásra. Sajnos ez nem történt meg, ugyanis viszonylag kevesen foglalkoznak tudományos körökben a személyiség és lakás kapcsolatával, azaz a valódi lakás projekciós felületként történő vizsgálatával.
Azonban a három típusú ház/lakás elemzés (vizualizáció, rajz, valódi lakás) alapjaiban ugyanaz, vagyis mutatja:
– a személyiség egészét,
– az otthon érzés természetét, minőségét,
– a személy alapvető tapasztalatait és élményeit a világról.
Mivel ugyanazt mutatja mindegyik, ezért vizsgálatuk is hasonlóan történik. A projekciós rajzok esetében kb. 800 szempontot vizsgálnak, ezért a szimuláció, megtévesztés lehetetlen. A kérdőívek esetében sokkal könnyebben előfordulhat, hogy a személy valamilyen ok miatt más választ ad, mint amit egyébként gondol vagy érez. Ez a rajzoknák, a lakásnál a szimbolikus üzenetek miatt elenyésző. Természetesen mindegyikről beszélgetünk a tulajdonosával, mert szükségszerű, hogy a vizsgáló ne saját gondolatmenetét vetítse bele a vizsgálandó rajzba vagy lakásba, hanem a tulajdonos vagy vizsgálati személy asszociációit is fókuszban tartsa az intuíciói mellett.
A pszichoanalitikus nézőpontból 2 szakaszt emelek most ki a gyermek világhoz való viszonyulásának kialakulásában, melyek a háznál megjelennek:
1. szelf objekt, amikor is a csecsemő az anyával és az anya érzéseivel azonosul, vagyis az anya világról alkotott képzetei befolyásolják az ént – ezt a ház körüli környezet mutatja;
2. szelf reprezentáció: az én saját gondolatai önmaga és a külvilág kapcsolatáról (melyeket befolyásolnak a szülők majd később mások visszajelzései) – ezt a ház egésze jeleníti meg.
A belső világunk rétegződései tehát ott vannak otthonunk és környezetünk rétegződéseiben is.
Jacek Yerka-ról annyit érdemes tudni, hogy gyermekkora a megélése szerint „szürke, néha szörnyű valóság volt”. Kamasz korában már nem mertek kikezdeni vele verekedős társai, mert válaszul gúnyrajzokat készített róluk. Fiatal korát az emberektől elszigetelődve, inkább magányosan töltötte szívesen.
A művész festményei remek példák a traumák szublimálására, mellyel bizonyos féle örömöt vagy segítséget nyújt embertársainak.
Szerző: Révész Zsuzsa
Tags: A Tag, Another Tag, More Tags